2012. április 28.

Megemlékezést tartott a MAPLÉSZ a magyar polgári légiközlekedés áldozatai emlékére

Az emlékezés és az összetartozás fontossága mellett napjaink repülésbiztonságára is felhívta a figyelmet a MAPLÉSZ
A Magyar Polgári Légiszállítási Szövetség közleménye – 2012. április 28.

A közforgalmi repülés áldozatai és a repülésben dolgozók összetartozását jelképező emlékkőnél tartott megemlékezést a Magyar Polgári Légiszállítási Szövetség a munkahelyi balesetek áldozatainak világnapján. A megemlékezésen részt vettek évtizedekkel ezelőtti katasztrófák áldozatainak hozzátartozói is.


A MAPLÉSZ nevében beszédet mondott Hortobágyi Ferenc ügyvivő. Hangsúlyozta, hogy a repülőtéren dolgozók családtagokként tartanak össze, mert összeköti őket a magyar repülés szolgálatának kötelessége. Elmondta, hogy az emlékezés kötelességét, most már van hol leróniuk a közforgalmi repülésben dolgozóknak, amit minden évben meg fognak tenni, hiszen nem feledhetik a szeretett áldozataikat, akikre büszkék. Felidézte, hogy a márciusban felállított emlékkő szomorú módon a Malév gyászos sorsára is emlékeztet. 



















A családis hangulatban megtartott rendezvényen, megemlékeztek többek között az 1961-es párizsi, az 1971-es koppenhágai és kijevi, a 75-ös bejrúti és a 77-es bukaresti katasztrófa – utasaira és legénységére, illetve a repülőtéren munkahelyi baleset áldozataivá vált dolgozókra, például az 1994-es repülőgép-tűz halottaira. Méltó helyszínt a Malév-emlékparkban a közelmúltban a MAPLÉSZ által állított emlékkő biztosított. 
 
Az eseményen beszédet mondott Mónus Ferenc, korábbi TU-154-es és Malév vállalati főpilóta, a szakma igazi nagyja is, aki oktatóként, vizsgáztatóként is dolgozott és bár nyugdíjas, de jelenleg is meghatározó szerepet játszik a magyar közforgalmi repülésben. Beszédében megemlékezett az áldozatokról, akik közül a legtöbbel szoros barátságban volt. 

Fodor Klára nyugdíjas légiutaskísérő beszédében kihangsúlyozta az emlékezés fontosságát és örömmel töltötte el az, hogy végre van hová kijönni emlékezni, ami reméli, hagyománnyá válik. A Malév szomorú sorsáról is beszélt, és elmondta, bízik abban, hogy lesz még magyar nemzeti légitársaság.

Molnár Zoltán, a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet alelnöke arra figyelmeztetett, hogy sajnos nincs okunk hátradőlni, nem állhatunk meg csak az emlékezésnél. A repülés ma már kevésbé kockázatos, mint ha autóba szállunk, de a jelenleg megfigyelhető esztelen repülőtéri spórolás növeli a kockázatokat. 


A LESZ alelnöke hangsúlyozta, a szakértelem, a rutinos munkaerő megbecsülését a pillanatnyi profitmaximalizálás váltotta fel. Az embertelen, a kényszermunka határát súroló munkakörülmények, a gyorsan cserélődő, sokszor kölcsönzött státuszban alkalmazott munkaerő pedig növeli az emberi hibák előfordulásának esélyét. 
Felháborító, hogy védőfelszerelések hiányoznak, ellentmondásos technológiai utasításokat adnak ki, és a pihenést szinte lehetetlenné tevő beosztásokban dolgoztatnak sokakat. Elmondta, hogy a MAPLÉSZ tagszervezetei, segítve az illetékes, de láthatóan leterhelt magyar és nemzetközi hatóságok munkáját, a továbbiakban is minden esetben fel fogják emelni szavukat, ha a szolgáltatások színvonalát, a munkavégzés biztonságát veszélyeztető jeleket tapasztalnak. A balesetek hátterében a legtöbbször emberi hibára akadnak a vizsgálóbizottságok. A humán tényező megkerülhetetlenül fontos a repülésben – emberéletekkel játszik, aki az átgondolatlan spórolást mindenáron erőlteti!

A békés megemlékezés Demeter Csaba Hunalpa alelnök levezetésével és zárszavaival végződött, aki kihangsúlyozta az összetartozást, az egymással törődést, ami a „magyar közforgalmi repülés családjában” példaértékű. A megemlékezést a közös beszélgetések az emlékek felidézése zárta.

FOTÓK: VIRÁG RICHÁRD


















 * * *
A Magyar Polgári Légiszállítási Szövetség négy repülőtéri szakszervezetet tömörít, több ezer taggal. A pilóták és légiutaskísérők mellett a műszaki és biztonsági terület, a gép-kiszolgálás és üzemanyag-tankolás területén is képviselik a dolgozói érdekeket. A Légiszállítási Ágazati Párbeszéd Bizottság egyetlen munkavállalói reprezentatív képviselete.
További információ:
Hortobágyi Ferenc: 20/537-7771
Molnár Zoltán: 20/448-0110
www.maplesz.hu

2012. április 10.

A bíróság szerint nem alkalmazható a Munka törvénykönyve?

Csalódottan és hitetlenkedve fogadták a dolgozók a Fővárosi Munkaügyi Bíróság döntését
A Malév Ground Handling Zrt. üzemi tanácsának közleménye – 2012. április 10.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság nem jogerős döntése szerint a Munka törvénykönyve csak általánosságban beszél a cégek konzultációs kötelezettségéről csoportos leépítések idején, így nem jelent problémát, ha a munkaadó nem szolgáltat érdemi információkat. Az ÜT az európai jogra is hivatkozva fellebbezett a meglepő és csalódást keltő érvelésen alapuló végzés ellen.

A Malév GH, a Malév-csoport földi kiszolgálócégének üzemi tanácsa (ÜT) a közelmúltban megkezdett csoportos leépítések ügyében fordult nem peres eljárásban a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz, annak kimondását kérve, hogy a leépítés szabálytalan volt. A cégvezetés határidőre, illetve egyáltalán nem szolgáltatott érdemben használható adatokat a konzultációhoz. Hiába várta az üzemi tanács például a csoportos létszámcsökkentésben érintettek kiválasztási kritériumait, illetve az érintett, és korábban foglalkoztatott munkavállalók létszámát, foglalkoztatási csoportok szerint. Az ÜT álláspontja szerint ezzel a menedzsment megsértette a Munka törvénykönyve 94/B.§ 3. bekezdését.

A bíróság ezzel szemben az elsőfokú döntésben azt állítja, hogy a Mt. csak az előzetes adatközlés, a tájékoztatás és konzultáció kezdeményezését, illetve annak folytatását írja elő, de az ezekkel összefüggő részletszabályokat nem határozza meg pontosan. Így az elsőfokon eljáró bíróság szerint a cég eljárása szabályos volt.

Az Üzemi Tanács fellebbezéssel él a döntés ellen, a testület két fő okból nem tudja elfogadni a döntést. Az eljáró bíróság nem vette figyelembe a munkaügyi konzultáció, mint jogintézmény célját: érdemi véleménycserére szolgál, a megállapodás érdekében. Azzal, hogy a Malév GH vezetése az eredményes tárgyaláshoz szükséges adatokat tartott vissza, ellehetetlenítette, tartalmatlanná tette a konzultációt.

Másrészt, mivel állami tulajdonban lévő vállalatról van szó, közvetlenül alkalmazandó az Európai Tanács 98/59/EK irányelve (1998. július 20.) a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről. Ugyanígy alkalmazni kell az Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EK irányelvét (2002. március 11.) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról is. Ezek alapján – még ha a bíróság szerint a magyar Munka törvénykönyvének rendelkezései nem is alkalmazhatóak megfelelően a konkrét gyakorlatban – egyértelmű, hogy a munkáltatónak minden olyan információt meg kell adnia az üzemi tanács részére, amely konstruktív javaslatok tételéhez, az érdemi konzultációhoz szükséges.

A Malév GH dolgozói mára megtanulták, hogy saját vezetőiktől nem várhatnak segítséget és együttműködést. Reménykedve fordultak az igazságszolgáltatáshoz, hogy az vessen gátat a hazai és európai joggal egyaránt ellentétes gyakorlatnak. Az elsőfokon hozott döntés azonban azt mondta ki, hogy a Munka törvénykönyvének csoportos leépítésekre és munkaügyi konzultációra vonatkozó rendelkezései konkrét esetben szinte megfoghatatlanok. Bár a döntés csalódást keltő, az emberek továbbra is bíznak az igazságszolgáltatásban – a másodfokon eljáró bíróság kedvező ítéletében.
***
További információ: Lukács Edina, az üzemi tanács elnökhelyettese, 20/583-8620

2012. április 6.

Újabb leminősítés lehet a megszorítások eredménye a repülőtéren

A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet közleménye – 2012. április 5.


A Budapest Airport az átgondolatlan elbocsátásokkal és átszervezésekkel újabb biztonsági leminősítést kockáztat. A korábbi szabálytalanságok szemtanúinak elbocsátása komoly kártérítésekhez vezethet.

A Budapest Airport több mint 280 alkalmazottjától vált és válik meg a következő hetek során, a repülőtér forgalmának csökkenésére hivatkozva, és ebben a számban az I. terminál esetleges bezárása még nem tükröződik. Az elbocsátásokat követően változnának a munkarendek is, amit szakmailag semmi sem indokol. A 2009-es 11 napos sztrájk esetén egy ilyen terv okozta a legnagyobb feszültséget, végül munkabeszüntetéshez vezetve. Egészségkárosodást is okozhat a tervezett, rendszeres, hajnali 2-3 órai munkakezdés – ami igen közel áll a kényszermunka nemzetközileg elfogadott meghatározásához. 

A leépítésekkel párhuzamosan aggasztó munkaerő-hiány alakult ki több területen, már most is. A porták egy részét bezárták, máshol pedig egyszerre csupán egyetlen fegyveres őr teljesít szolgálatot. Ez nem csak a gépjárművek – például a cateringet szállító teherautók – átvizsgálását, beengedését teszi lassabbá, hanem egyéb kockázatokat is rejt magában. 

Úgy tűnik, a leépítéseket a repülőtéri cégek, köztük a BA is, arra is megpróbálják felhasználni, hogy a kínos esetek szemtanúitól is megszabaduljanak. Az elmúlt években többször nagy port kavart az utasokat átengedő automata ajtók visszanyílása – az is előfordult már, hogy schengeni és nem-schengeni utasok keveredtek, órákra megakasztva a reptér működését. Egy másik esetben, tavaly nyáron a BA és a repülőtéri rendőrség egy buszvezető, K. Sándor nyakába akarta varrni a kapu visszanyílását, elhallgatva, hogy az automatika korábban sem működött megfelelően. 

Azonban idén februárban jogerős bírósági végzés mondta ki, hogy a Malév GH (Malév-csoport földi kiszolgáló cége) alkalmazásában álló buszvezető ártatlan volt, az ajtó műszaki hiba miatt nyílt ki. A legutóbbi ügyben érintett tanúknak felmondtak a Malév GH-nál és a BA-nál – de más vállalatoknál is jellemző, hogy igyekeznek lapátra tenni, aki korábban házon belül felemelte szavát a szabálytalanságok ellen.
A közelmúltban érkezett Ryanair kiszolgálása kapcsán a Budapest Airport több igencsak aggályos intézkedést is hozott. A légitársaság menedzserei két hét alatt jutottak hozzá a legszigorúbban őrzött területekre is belépést engedő, ún. „piros” belépőkártyákhoz, miközben a 185/2010 számú Európai Bizottság által kiadott direktíva ezt egy öt évre visszamenő, alapos biztonsági átvilágításhoz köti. Nem valószínű, hogy két hét elegendő lett volna erre. Az eset a villámgyorsan „levizsgáztatott”, a bíróság jogerős ítélete szerint szabálytalanul alkalmazott görög sztrájktörőkére emlékeztet.

A Ryanair gépek kiszolgálása is problémás. A repülőkhöz nem kapcsolódnak utashidak, az utasok lépcsőket használnak. Komoly kockázat, hogy a lépcsőn leereszkedve több száz métert kell mobil fémkordonok között megtenniük a repülőtér gurulóterében. A kordon-elemeket akár egy nagyobb széllökés, vagy egy sugárhajtómű is elmozdíthatja helyükről. A repülőgépek, a jelenlévő emberek és egyéb berendezések is veszélybe kerülhetnek, ha egy ilyen eszköz egyszer elszabadul.

Ez a rövidlátó, felelőtlen és kockázatos politika veszélybe sodorja a repülőtér egyszer már elveszített európai uniós biztonsági minősítését. Ha ez ismét bekövetkezne, az egész országnak kárára volna, amiért kizárólag a jelenlegi menedzsment lenne okolható. 

Együttműködésre volna szükség, mert a biztonsági kockázatok elleni eredményes harc egyik alapfeltétele a valódi párbeszéd menedzserek és beosztottak között – ez szerepel az EU és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) stratégiájában. Szörnyű következményei lehetnek annak a jelenlegi gyakorlatnak, hogy a hiányosságokat, hibákat jelző munkavállalókat az elismerés és megbecsülés helyett igyekeznek eltávolítani a repülőtérről. 

* * *
A LESZ 2008 tavaszán, két szakszervezet összeolvadásával alakult. A hazai légiközlekedési ágazat legnagyobb érdekképviseleti szerve, a MAPLÉSZ (Magyar Polgári Légiszállítási Szövetség) tagja. A jelenleg több mint 1200 tagot számláló szervezet több ferihegyi vállalatnál erős pozíciókkal bír. Távlati célja ágazati szintű, tehát országos kollektív szerződés kidolgozása és elfogadtatása.
További információ: Csorba Attila, a LESZ elnöke, 20/973-6290, www.lesz.org.hu