A bíróság szerint nem alkalmazható a Munka törvénykönyve?

Csalódottan és hitetlenkedve fogadták a dolgozók a Fővárosi Munkaügyi Bíróság döntését

A Malév Ground Handling Zrt. üzemi tanácsának közleménye – 2012. április 10.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság nem jogerős döntése szerint a Munka törvénykönyve csak általánosságban beszél a cégek konzultációs kötelezettségéről csoportos leépítések idején, így nem jelent problémát, ha a munkaadó nem szolgáltat érdemi információkat. Az ÜT az európai jogra is hivatkozva fellebbezett a meglepő és csalódást keltő érvelésen alapuló végzés ellen.

A Malév GH, a Malév-csoport földi kiszolgálócégének üzemi tanácsa (ÜT) a közelmúltban megkezdett csoportos leépítések ügyében fordult nem peres eljárásban a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz, annak kimondását kérve, hogy a leépítés szabálytalan volt. A cégvezetés határidőre, illetve egyáltalán nem szolgáltatott érdemben használható adatokat a konzultációhoz. Hiába várta az üzemi tanács például a csoportos létszámcsökkentésben érintettek kiválasztási kritériumait, illetve az érintett, és korábban foglalkoztatott munkavállalók létszámát, foglalkoztatási csoportok szerint. Az ÜT álláspontja szerint ezzel a menedzsment megsértette a Munka törvénykönyve 94/B.§ 3. bekezdését.

A bíróság ezzel szemben az elsőfokú döntésben azt állítja, hogy a Mt. csak az előzetes adatközlés, a tájékoztatás és konzultáció kezdeményezését, illetve annak folytatását írja elő, de az ezekkel összefüggő részletszabályokat nem határozza meg pontosan. Így az elsőfokon eljáró bíróság szerint a cég eljárása szabályos volt.

Az Üzemi Tanács fellebbezéssel él a döntés ellen, a testület két fő okból nem tudja elfogadni a döntést. Az eljáró bíróság nem vette figyelembe a munkaügyi konzultáció, mint jogintézmény célját: érdemi véleménycserére szolgál, a megállapodás érdekében. Azzal, hogy a Malév GH vezetése az eredményes tárgyaláshoz szükséges adatokat tartott vissza, ellehetetlenítette, tartalmatlanná tette a konzultációt.

Másrészt, mivel állami tulajdonban lévő vállalatról van szó, közvetlenül alkalmazandó az Európai Tanács 98/59/EK irányelve (1998. július 20.) a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről. Ugyanígy alkalmazni kell az Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EK irányelvét (2002. március 11.) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról is. Ezek alapján – még ha a bíróság szerint a magyar Munka törvénykönyvének rendelkezései nem is alkalmazhatóak megfelelően a konkrét gyakorlatban – egyértelmű, hogy a munkáltatónak minden olyan információt meg kell adnia az üzemi tanács részére, amely konstruktív javaslatok tételéhez, az érdemi konzultációhoz szükséges.

A Malév GH dolgozói mára megtanulták, hogy saját vezetőiktől nem várhatnak segítséget és együttműködést. Reménykedve fordultak az igazságszolgáltatáshoz, hogy az vessen gátat a hazai és európai joggal egyaránt ellentétes gyakorlatnak. Az elsőfokon hozott döntés azonban azt mondta ki, hogy a Munka törvénykönyvének csoportos leépítésekre és munkaügyi konzultációra vonatkozó rendelkezései konkrét esetben szinte megfoghatatlanok. Bár a döntés csalódást keltő, az emberek továbbra is bíznak az igazságszolgáltatásban – a másodfokon eljáró bíróság kedvező ítéletében.

***

További információ: Lukács Edina, az üzemi tanács elnökhelyettese, 20/583-8620

Törvénysértés árán is erőlteti a leépítéseket a Malév GH

Már csak az igazságszolgáltatásban bíznak a földi kiszolgálócég munkavállalói

A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet közleménye - 2012. március 28.

A Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult a LESZ, mert a Malév Ground Handling Zrt. vezetése nem tett eleget egyeztetési kötelességének, és a hivatalos munkajogi kifogás ellenére sem függesztette fel az elbocsátásokat, noha mindkettőre törvény kötelezné.

Nem peres eljárásban kéri az igazságszolgáltatástól a LESZ annak megállapítását, hogy szabálytalanul kezdett bele a leépítésekbe a Malév-csoport földi kiszolgáló cége, a Malév Ground Handling (MGH). A leányvállalatot vezető Limburger Lóránt – aki egyben a közelmúltig az egész Malév-csoport első embere volt – sajátos választ adott a légitársaság leállására. Egyik első intézkedéseként technikai berendezéseket adott kölcsön a közvetlen vetélytárs Celebi GH-nak. Ezzel párhuzamosan a Malév GH-nál bejelentette a csoportos leépítéseket.

A sietségről mi sem árulkodik jobban, hogy az eredeti tervekhez képest máris módosítani kellett a leépítési keretszámokat, mivel kiderült, hogy egész osztályok válnának működésképtelenné, ha a cégvezetés eredetei „terve” valósulna meg. Az eredetileg tervezett 450 fős keretet előbb 380-ra, végül még tovább csökkentették. Miközben a cég presztízse és versenyképessége komoly pofont kap, a középtávon elérhető megtakarításokat teljesen kioltják a végkielégítésekre költött százmilliók, illetve a megmaradó, kevésbé tapasztalt kollégák speciális képzéseinek, vizsgáinak költségei.

A cég eljárása olyan, nemzetközi egyezményekkel is körülbástyázott alapelveket sért, mint az egyesülési és szervezkedési szabadság, kollektív tárgyaláshoz való jog, hátrányos megkülönböztetés tilalma vagy a munkavállalók képviselőinek védelme.

A leépítés több ponton is (3, 23, 94/B, 194/G §) sérti a Munka törvénykönyvét és az ENSZ Munkaügyi Világszervezete, az ILO égisze alatt született 87., 98., 111. és 135. nemzetközi egyezményt, mert:

• a létszámleépítés ügyében tartott konzultáción nem szolgáltatott adatokat, háttérszámításokat a tárgyaló feleknek az elbocsátások szükségességéről és költségeiről;
• csak több hetes késéssel dolgozta ki az elbocsátások egyetemesen érvényes kritérium-rendszerét, amivel határidőket sértett;
• a cégvezetés nem reagált a szakszervezet február 27-én kelt egyeztetési kérelmére;
• a végül nyilvánosságra hozott kritériumoktól többször önkényesen eltért, jellemzően a LESZ tagjainak és területi képviselőinek kárára, a lesz 15 képviselőjéből 12 lapátra kerülhet, miközben a leépítés aránya a teljes állományban nem éri el az 50 százalékot;
• a humánpolitikai igazgató az egyik konzultáción kijelentette, hogy a középvezetők önkényes döntésének függvénye, ki maradhat, és ki veszíti el az állását;
• a csoportos elbocsátások bejelentése után korábban kölcsönzött munkavállalókat vett fel az elbocsátandók helyére;
• a LESZ hivatalos munkaügyi vitát kezdeményezett, a cégvezetés ennek ellenére sem függesztette fel a leépítéseket.

A kapkodó leépítés sérti a cég és a tulajdonos magyar állam érdekeit is, mert:

• a vezetőség meg sem próbálta a versenytársak kárára, ügyfélszerzéssel lekötni a Malév leállásakor felszabadult kapacitásokat;
• a legtapasztaltabb, hosszú évek, évtizedek óta a cégnél dolgozó kollégákat küldik el, jóval magasabb végkielégítéseket jelent;
• a speciális jogosítványok és végzettségek megszerzése további milliós költséget jelenthet munkavállalónként;
• a legrégebb óta a repülőtéren dolgozó, évről évre átvilágított kollégák lecserélése újabbakra pénzben kifejezhetetlen biztonsági kockázatot is jelent;
• a cég már nem fog kellő kapacitással, humán-tőkével rendelkezni az új járatok, és egy esetleges új nemzeti légitársaság kiszolgálásához sem, piaci pozíciói a leépítés miatt romlanak;
• a szakszervezeti képviselők elküldése nyomán kártérítési perekre számíthat a vállalat.
• A vezérigazgató korábbi munkahelyén, a Celebi-nél az ILO már vizsgálja az elmúlt évek hasonló jogsértéseit. Ha az állami tulajdonú Malév GH-nál megállapítják a nemzetközi egyezmények megsértését, az Magyarország számára komoly presztízsveszteséget jelent.

A LESZ azt kéri a bíróságtól, hogy nemperes eljárás során állapítsa meg, a cégvezetés megsértette a dolgozók és a szakszervezet jogait, a leépítések elindítása szabálytalan volt, így az eddig átadott felmondások is jogszerűtlenek.

* * *

A LESZ 2008 tavaszán, két szakszervezet összeolvadásával alakult. A hazai légiközlekedési ágazat legnagyobb érdekképviseleti szerve, a MAPLÉSZ (Magyar Polgári Légiszállítási Szövetség) tagja. A jelenleg több mint 1200 tagot számláló szervezet több ferihegyi vállalatnál erős pozíciókkal bír. Távlati célja ágazati szintű, tehát országos kollektív szerződés kidolgozása és elfogadtatása.

További információ:

Csorba Attila, a LESZ elnöke: 20/973-6290

Bírósághoz fordult a Malév GH üzemi tanácsa

A cég átgondolatlanul, kapkodva akarja lezavarni a csoportos leépítést

A Malév GH Zrt. üzemi tanács közleménye – Budapest, 2012. március 20.

A Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult a Malév GH üzemi tanácsa, mivel a cégvezetés a tervezett csoportos elbocsátások kapcsán nem adta meg az egyeztetésekhez törvény szerint szükséges adatokat. A vezetőség a dolgozói oldal szerint vagy felkészületlen volt, vagy szándékosan szabotálta az érdemi tárgyalásokat.

 

A Malév leállást követően Limburger Lóránt, aki a légitársaság mellett a Malév Ground Handling földi kiszolgáló vállalat vezetője is, február 6-án tájékoztatta az illetékes Munkaügyi Központot arról, hogy csoportos létszámleépítésre készül. Ezzel párhuzamosan a cégnél működő üzemi tanácsot és a szakszervezeteket is értesítette szándékáról. Azonban elmulasztotta megadni az elbocsátásra kiszemeltek listáját munkaterületenkénti bontásban, továbbá nem dolgozott ki egységes szempontrendszert, ami alapján eldöntenék, hogy valakit elbocsátanak-e. Így fogalmaztak: „a kiválasztás folyamatára minden területen egyformán alkalmazható szempontrendszert nem lehet meghatározni, arról helyben kell dönteni”. Végül, többszöri felszólításra voltak csak hajlandóak kidolgozni és megadni az elbocsátások általánosan érvényes szempontjait.

A cégvezetés a napokkal később megindult egyeztetések során végig elzárkózott attól, hogy az egyes területekre vonatkozó bontásban megadja az elbocsátás keretszámait. A cégvezetés – bár a konzultációra vonatkozó tartalmi kötelezettségeinek nem tett eleget – február 27-én döntést hozott a csoportos leépítésekről.

Az üzemi tanács hiába emlékeztette a cégvezetést a Munka törvénykönyve 94/B.§ 3. bekezdésére: „a konzultációt megelőzően legalább hét nappal a munkáltató köteles a munkavállalók képviselőivel írásban közölni a tervezett csoportos létszámcsökkentés okait, foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban a tervezett létszámcsökkentéssel érintett, illetve a 94/A. § (1) bekezdésében meghatározott időszakban foglalkoztatott munkavállalók létszámát.” Az üzemi tanács álláspontja szerint a kiválasztási szempontok késedelmes meghatározása, illetve ismertetése miatt a határidőkre vonatkozó rendelkezéseket is megsértette a menedzsment.

Az üzemi tanács annak kimondását kéri a bíróságtól, hogy a fentiek miatt a cégvezetés jogellenesen hozta meg február 27-én az emberek elbocsátásáról szóló döntését, így az nem érvényes. A dolgozói oldal szerint elfogadhatatlan – különösen egy állami tulajdonban lévő cégnél – hogy az ország törvényeit, a dolgozók jogait ne tartsák tiszteletben. Az alig néhány egyeztetésből álló konzultációs folyamat során kiderült, hogy a Malév GH vezetősége vagy teljesen felkészületlenül, vagy végtelenül cinikusan fogott hozzá több száz ember elbocsátásához. Mindkettő megbocsáthatatlan magatartás egy ilyen helyzetben, amikor évtizedek óta a vállalatnál dolgozó emberek és családjaik megélhetése kerül végveszélybe.

***

További információ: Lukács Edina, az üzemi tanács elnökhelyettese, 20/583-8620

A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet állásfoglalása a Budapest Airportnál kialakult helyzetről

2012. március 19.

 

A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet megütközéssel szemléli a Budapest Airport (BA) ésszerűtlen megszorításait, amelyek részeként várhatóan bezárják a repülőtér 1-es terminálját, és megszüntetik munkahelyek százait, közvetve több ezer család megélhetését veszélybe sodorva.

 

A repülőtér 1-es termináljának bezárása sajnos nem meglepő a Malév leállása után, és aláhúzza annak fontosságát, hogy valamilyen formában mielőbb szükség van egy új nemzeti légitársaság elindítására. A Budapest Airport maga is fontos szereplő volt a Malév csődjéhez vezető folyamatban, az éveken keresztül – az euró/forint árfolyamra tekintet nélkül – emelt, devizában beszedett reptéri illetékekkel és díjakkal hozzájárult a légitársaság bukásához. A repülőtér saját elhibázott üzleti tervét, beváltatlan fejlesztési vállalásait igyekezett megtámasztani a regionális versenytársakénál jóval magasabb díjakkal.

Sajnos a cég a következmények mérséklésére sem tesz erőfeszítéseket. A csoportos leépítések a BA-nál és leányvállalatainál egyelőre inkább tűnnek kipipálandó feladatnak, mint valódi egyeztetésnek. Nincs jele, hogy a nyugat-európai bérszínvonalon alkalmazott menedzsment kész lenne bármiféle áldozatvállalásra, hogy szolidaritást vállalnának beosztottaikkal, végső soron a vállalattal. 

A LESZ hiába kért részletes adatokat a cég gazdálkodásáról, a legfontosabb kiadási tételeket az „egyéb” kategória takarja – ez a költségvetési fejezet a teljes bértömeg csaknem kétszeresére rúg. Ez rejti a menedzserek esetenként havi több tízezer eurós fizetését, és a tanácsadói szerződéseket is. Ez utóbbiak szükségességével kapcsolatban a dolgozóknak komoly kételyei vannak, különösen Rényi-Vámos Krisztina korábbi jogi igazgató letartóztatása óta. Ráadásul épp e keretből fizetett külsős jogászok vezetik a leépítési tárgyalásokat, miközben működik önálló jogi igazgatóság a cégnél. Az is borzolja a kedélyeket a cégnél, hogy a közelmúltban került sor egy valóságos flottányi, 10 millió forintnál drágább gépkocsi beszerzésére – köztük egy sportkupééra is – a menedzsment számára.

A leépítések a biztonsági területet is súlyosan érintik. Az intézkedések nyomán előfordulhat például, hogy az egyik portánál egyszerre összesen egy fő fog szolgálatot teljesíteni. A LESZ nem szeretne részletes példákkal szolgálni rosszindulatú egyének vagy szervezetek számára, de emlékeztet rá: mindenképp el kell kerülni a légikikötő újabb biztonsági leminősítését. Az előző „rangfosztáshoz” is az vezetett, hogy a vezetőség éveken keresztül figyelmen kívül hagyta az érdekképviselet munkakörülményekre, létszámra és műszak-beosztásokra vonatkozó figyelmeztetéseit.

A Közös megegyezéshez...

A közös megegyezés azt jelenti, hogy a két fél számára kölcsönös elönyöket nyújtó megállapodást kötnek a felek.

A Malévnál felmondás alatt állóknál ez csak azt jelentheti, hogy a rendes felmondással azonos feltételek mellett, csak gyorsabban elérkezik az a pillanat mikor tisztázodnak a munkaviszony megszűnésének pontos feltételei.

Az Aeroplexnél bonyolultabb a dolog. Mindenki személyre szoló ajánlatot kap a március 19-vel kezdödő héten. A pontos időpontot személyesen közlik majd - várjon mindenki türelemmel. Természetsen mindenkinek segítünk aki igényt tart rá. Jelen lehetünk az ajánlat megbeszélésénél, segithetünk az elkészült megállapodás tervezet megértésében.

Budapest Airport megtiltotta a repülőtéri dolgozók demonstrációját

Rossz a cég lelkiismerete?

A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet közleménye – 2012. március 10.


A LESZ a repülőtér 2-es terminálja előtt található Malév Emlékpark bejáratához szervezett békés tüntetést március 11-én délelőttre. A demonstráció, amelyre szinte minden repülőtéri cégtől jelezték részvételi szándékukat munkavállalók, arra hívta volna fel a figyelmet, hogy a Malév csődje után előállt helyzet a légiközlekedés majd’ minden területén csoportos leépítésekhez, súlyos megszorításokhoz vezetett. A rendezvény a közös megoldás-keresésnek, a döntéshozók számára ajánlások megfogalmazásához is teret biztosított volna.

A területfoglaláshoz szükséges rendőrségi egyeztetésen azonban kiderült, hogy Hardy Mihály kommunikációs igazgató a Budapest Airport nevében megtagadta a hozzájárulást a cég tulajdonában lévő terület és járda használatához. A döntés csalódást keltő volt, több okból is. A hasonló – sőt, zajosabb – demonstrációk megszokottnak tekinthetőek Nyugat-Európa és az Egyesült Államok repülőterein még konkrét munkaügyi viták kapcsán is. Ráadásul a BA-nak semmi kifogása sem volt, amikor a terminálok előtti területen a Malévre emlékeztek szervezetten, mécsesekkel és virágokkal.

 A LESZ szerint a lépés a BA rossz a lelkiismeretéről és a 80-as éveket idéző beidegződéseiről árulkodik. Bár a békés rendezvény nem irányult egyik cég, vagy konkrét munkáltatói intézkedés ellen sem, a repülőtér kezelője vélhetően attól tartott, hogy spontán módon a dolgozók célkeresztjébe kerül. A BA-nál is több száz főt érintő leépítést próbálnak végrehajtani, illetve havonta több tízezer forintos jövedelemcsökkenésre számíthatnak a maradók. A Malév csődjében is szerepet játszott a BA üzleti taktikája, a repülőtéri illetékek és díjak állandó felsrófolásával igyekeztek ugyanis előteremteni a vállalt fejlesztési kötelezettségeik fedezetét, aminek a hitelkamatait, és annak árát is ki kell termelniük – kevés sikerrel.

A szakszervezet a közeljövőben megtartja a holnapra tervezett demonstrációt, mert mindennél fontosabb, hogy a közvélemény és a döntéshozók figyelmét ráirányítsák, családok ezrei kerültek tragikus helyzetbe az elhibázott vezetői döntések nyomán, amelyek árát most az emberekkel fizettetik meg. Nem csak a repülőtéren élők, de az egész ország érdeke, hogy valamilyen formában újrainduljon egy nemzeti légitársaság.

* * *
A LESZ 2008 tavaszán, két szakszervezet összeolvadásával alakult. A hazai légiközlekedési ágazat legnagyobb érdekképviseleti szerve, a MAPLÉSZ (Magyar Polgári Légiszállítási Szövetség) tagja. A jelenleg több mint 1200 tagot számláló szervezet több ferihegyi vállalatnál erős pozíciókkal bír. Távlati célja ágazati szintű, tehát országos kollektív szerződés kidolgozása és elfogadtatása.

További információ: Csorba Attila, a LESZ elnöke, 20/973-6290, www.lesz.org.hu

RÓLUNK SZÓL, MI VAGYUNK AZ EMBEREK A SZÁMOK MÖGÖTT!

Békés demonstráció vasárnap délelőtt
a Malév emlékparknál, a repülőtéren dolgozókért

Minden cégnél, minden munkakörben érezteti hatását a Malév csődje és leállása. Több mint tízezer család megélhetése került veszélybe egyik napról a másikra. Az emberekkel akarják megfizettetni a vezetők hibáit, kétes ügyeit.

Sok szó esik számokról, gazdasági adatokról, de a lényeggel kevesen törődnek. Egymást érik a hírek a leépítésekről, és egy új nemzeti légitársaságról, de egy dologról mintha megfeledkeztek volna: Rólad, rólunk, arról a kisvárosnyi emberről, aki a repülőtéren dolgozik. Mi vagyunk, akiknek életét ezek az adatsorok, számok közvetlenül befolyásolják. Fontos, hogy emlékeztessünk erre mindenkit!

Családtagjaiddal együtt szeretettel várunk békés demonstrációnkra március 11-én vasárnap, délelőtt 10.30-as kezdettel, a 2-es terminál előtti Malév Emlékpark bejáratánál. Mutassuk meg minden döntéshozónak és a közvéleménynek is, hogy rólunk, családjainkról szól ez a történet! Álljunk ki magunkért és bajba került munkatársainkért! Hallassuk a hangunkat most, mert holnap már lehet, hogy késő lesz!

Találkozzunk vasárnap, 10.30-kor!

A vezetők tízmilliókat kaptak, a kétkezi dolgozók semmit?

Dolgozói tulajdonrész-program elindítását is meg kell fontolni az életképes Malév-leánycégeknél
A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet közleménye – 2012. február 17.

A LESZ szerint visszataszító, hogy a vezetők sok tízmilliós végkielégítésekkel távoztak az elmúlt évek folyamán a Malév-csoporttól, ma pedig valószínűleg nincs pénz a kétkezi dolgozók ezrei számára az újrakezdés esélyét jelentő végkielégítésekre. Szakértői egyeztetéseket kezdeményez az érdekképviselet a dolgozói tulajdonrész-szerzésről.

A Napi Gazdaság ezidáig nem cáfolt értesülése szerint a Malév számláján egymilliárd forint található, miközben az elbocsátott – leányvállalatokat is beleszámolva – több mint kétezer dolgozó végkielégítéseinek kifizetése kilencmilliárd forintra van szükség. A bérgarancia-alapokból befolyó pénzekkel együtt is csupán a dolgozóknak járó pénz negyedét tudják majd kifizetni a távozóknak.

A LESZ szerint visszataszító, hogy a cég vezetői az elmúlt években több tízmillió forintos végkielégítésekkel távoztak a cégtől – hogy aztán például Limburger Lóránt jelenlegi vezérigazgató visszatérjen a Malévhez. Hibás döntéseik eredményeként most azok a végkielégítések kerültek veszélybe, amelyekkel az egyik napról a másikra állását vesztő alkalmazottak esélyt kapnának, hogy újrakezdjék életüket a válságos gazdasági környezetben.

A jelenlegi helyzetben érdemes megvizsgálni a dolgozók tulajdonrészhez juttatását az életképes Malév-leányvállalatokban. Ez több előnnyel is kecsegtet a Malév Ground Handling Zrt-nél, a Malév földi kiszolgálással foglalkozó vállalatánál. A tulajdonossá tett dolgozók elbocsátások helyett választhatják azt az agresszív üzletszerző tevékenységet, amely segítene lekötni a Malév leállásával megüresedett kapacitásokat. Erre a közvetlen konkurenciától 2007-ben Borisz Abramovics hívására visszatérő Limburger Lóránt vezérigazgató nem mutat fogékonyságot.

A dolgozói tulajdonrész-szerzésre számos sikeres példa áll rendelkezésre külföldön és hazánkban egyaránt. A menedzsment létszámának és juttatásainak racionalizálásával, a végkielégítések (még ha csak negyedükre van is pénz) megtakarításával több hónapra elég haladékot nyerne a cég.

A LESZ ezért haladéktalanul szakértői egyeztetést kezd a közlekedési dolgozók európai és nemzetközi szövetségeivel, az ETF-fel és az ITF-fel. Az érdekképviselet emellett a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. dolgozói szervezeteivel is felveszi a kapcsolatot – ott a gyár 75 százaléka van az alkalmazottak tulajdonában.

Alapos mérlegelést igényel, hogy a Malév GH esetében járható-e ez az út. De ha a dolgozók százainak megélhetése, puszta életben maradása sokadrangú szemponttá silányul a Malév felszámolása során, akkor minden ilyen esélyt érdemes komolyan megfontolni.

* * *

A LESZ 2008 tavaszán, két szakszervezet összeolvadásával alakult. A hazai légiközlekedési ágazat legnagyobb érdekképviseleti szerve, a MAPLÉSZ (Magyar Polgári Légiszállítási Szövetség) tagja. A jelenleg több mint 1200 tagot számláló szervezet több ferihegyi vállalatnál erős pozíciókkal bír. Távlati célja ágazati szintű, tehát országos kollektív szerződés kidolgozása és elfogadtatása.
További információ: Csorba Attila, a LESZ elnöke, 20/973-6290, www.lesz.org.hu

Ne üljünk fel rémhíreknek, és tegyük félre az ellentéteket

Sajnos a Budapest Airportot is elérte a Malév csődjének szele: a cég bejelentette, hogy kétszáz-kétszázötven dolgozóját küldi el. A konkrétumokat nem ismerjük még, de ez alapján elmondható, hogy a helyzet nagyon aggasztó.

Egyelőre a cégvezetés nem közölt részletes terveket, így nem tudhatjuk, hogy kiket érintene a tervezett elbocsátás. A szabályos és átgondolt leépítési terv a legkevesebb, amit elvárunk a vezetőségtől. Azt szeretnénk, ha világosan lefektetett, nyilvános kritériumokat határoznának meg, és nem „arcra” döntenének emberek, családok sorsáról.

Arra kérünk mindenkit, hogy a pletykák, rémhírek helyett a hivatalos információra támaszkodjon, tehát a cégvezetés vagy a szakszervezet bejelentéseit vegyétek készpénznek. A LESZ minden egyes munkahelyért harcolni fog. Abból sem engedünk, hogy ha elküldenek valakit, akkor méltányos végkielégítéssel, át- vagy továbbképzéssel készülhessen fel a repülőtér utáni álláskeresésre. A szakszervezeti képviselők pénteken tanácskoznak, mérlegelve minden lehetőséget a kialakult helyzet kezelésére.

A vállalatnál és leánycégeinél működő többi szakszervezettel mindenképp szeretnénk együttműködni ebben a kérdésben, mert most minden korábbi nézeteltérést félre kell tennünk. Közös álláspontot kell kialakítanunk és képviselnünk a menedzsment irányába. Csak így van esélyünk engedményeket elérni, munkahelyeket megmenteni. Reméljük, hogy a többi érdekképviselet is partner lesz ebben – biztosak vagyunk benne, hogy Ti ezt várjátok tőlünk.

A fejleményekről természetesen azonnal be fogunk számolni.

Barátsággal,

A LESZ vezetése

Felvétel csoportos leépítés idején, visszadátumozott papírokkal

Az akár önállóan is életképes Malév-leányvállalatok elsorvasztása indokolatlan, gyanús
A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet közleménye – 2012. február 14.


A Malév GH legtapasztaltabb alkalmazottait szabályos, átgondolt leépítési terv nélkül teszik lapátra, miközben a helyükre korábban kölcsönzött státuszban dolgozókat vesznek fel, visszadátumozott szerződésekkel. Ezzel értelmetlenül szórják a milliókat végkielégítésekre is.

A LESZ álláspontja szerint a földi kiszolgálást végző, számos légitársaságot kiszolgáló, eddig minden évben nyereséges Malév Ground Handling Zrt-nél semmi sem indokolja az ésszerűtlen leépítéseket, hiszen a megüresedett kapacitással inkább ügyfeleket kellene szerezni, kedvező ajánlatokkal. A cég dolgozói akár átmeneti áldozatokra is készek lennének a munkahelyek megmentéséért. Azonban Limburger Lóránt, aki a Malév-csoport mellett a GH vezérigazgatója is, a nemzetközi színvonalú és versenyképes szolgáltatásokat nyújtó cég elsorvasztása mellett döntött, ahelyett, hogy megmérkőzött volna a konkurenciával, leginkább saját korábbi munkaadójával, a Celebi GH-val.

Megkezdődtek a munkavállalókkal kapcsolatos létszámleépítési tárgyalások a cégnél. A 750 dolgozóból mintegy 400-450 főnek kötnének útilaput a talpára. Azonban ezt is megmagyarázhatatlan jelenségek kísérik. Nem készült valódi leépítési terv, nincs átgondolt elv-rendszer és kritérium-lista, hogy milyen szempontok alapján válnak meg valakitől, vagy sem. A „HR-es vezető” elmondása szerint a fő rendező elv: „melyik vezető kivel akar dolgozni”.

A legtapasztaltabb kollégák elküldésével párhuzamosan alkalmazotti státuszba vettek folyosói pletykák szerint mintegy harminc főt, aki korábban kölcsönzött munkavállalóként dolgozott a cégnél. Ez a kollektív leépítésre vonatkozó szabályok megkerülése, amelyet a munkaszerződések visszadátumozásával játszottak ki. A LESZ álláspontja szerint ez a lépés etikátlan, és tovább fokozza a dolgozók érthető feszültségét. Ráadásul, a lépés értelmetlenül okoz sokmilliós költséget a tulajdonosnak, hiszen az elküldött embereknek végkielégítést kell fizetni.

Eközben a Malév GH vezetősége, menedzsmentje változatlan létszámban „dolgozik” tovább. Úgy tűnik, saját embereit helyükön tartaná Limburger. A szakszervezet azt is nagy megütközéssel tapasztalta, hogy néhány napja a saját alkalmazottakat hazaküldték a jármű-karbantartási osztályról, miközben a Tisza-Mobil Kft. nevű, az évek alatt folyamatosan a Malév GH rovására terjeszkedő alvállalkozó emberei a munkahelyen maradhattak és tovább növelték a vállalkozás felé fennálló fizetési kötelezettséget.

A LESZ szeretné minden érintett, és a közvélemény figyelmét is felhívni, hogy a földi kiszolgálás – a Malév-csoport leginkább életrevaló ágazata – leépítésével az egész magyar polgári repülés sírját ássák. Ha a szakembergárda és az eszközpark oda lesz, az nehezebbé és sokkal költségesebbé teszi az újrakezdést a repülőtéren. A Malév GH leépítésével ezekben a napokban is százmilliós károk érik a tulajdonos magyar államot, és valószínűleg évtizedes versenyhátrányba kerül a budapesti légikikötőben a legjobb szakemberekkel dolgozó Malév GH. A „betonon” egy török és egy ír cég marad. Előbbi ellen az ENSZ Munkaügyi Világszervezete folytat vizsgálatot, utóbbi pedig 16 órás műszakokkal híresült el a dolgozók körében.

* * *
A LESZ 2008 tavaszán, két szakszervezet összeolvadásával alakult. A hazai légiközlekedési ágazat legnagyobb érdekképviseleti szerve, a MAPLÉSZ (Magyar Polgári Légiszállítási Szövetség) tagja. A jelenleg több mint 1200 tagot számláló szervezet több ferihegyi vállalatnál erős pozíciókkal bír. Távlati célja ágazati szintű, tehát országos kollektív szerződés kidolgozása és elfogadtatása.
További információ: Csorba Attila, a LESZ elnöke, 20/973-6290, www.lesz.org.hu

Miért a „kedvenc alvállalkozót” védi Limburger saját dolgozói helyett?

A Malév GH teljesen kiszolgáltatottá válhat egy monopolhelyzetbe kerülő beszállítónak

A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet közleménye – 2012. február 10.

A LESZ úgy értesült, hogy a saját dolgozókat hazaküldte Limburger Lóránt vezérigazgató ma reggel, miközben az évek alatt több százmillió forintos megrendelésekhez jutó alvállalkozó, a Tisza-Mobil Kft. emberei maradhattak a munkahelyen a Malév GH járműkarbantartó részlegén.

A mai napon váratlanul a munkahely elhagyására szólította fel a Malév Ground Handling vezetése a földi kiszolgálócég alkalmazottait a jármű-karbantartási részlegen. Ez a terület felel a kiszolgáló eszközök szervizeléséért, műszaki ellenőrzéséért. A területen évek óta bedolgozó Tisza-Mobil Kft. emberei azonban maradhattak, a továbbiakban ők látják el a feladatokat.

A Tisza-Mobil folyosói pletykák szerint a 2009-es sztrájkig évente mintegy 200 millió forintot, azóta 30-40 millió forintot keresett a Malévnek végzett munkákért. A karbantartási tevékenység cégen belüli visszafejlesztésével párhuzamosan egyre jobb pozícióba kerülő beszállító a Malév GH mellett gyakorlatilag az egyetlen vállalat, amelyik a speciális berendezések – vontatók, jégtelenítő gépek, áramfejlesztő kocsik, pneumatikus indítók – javítását el tudja végezni.
Három év leforgása alatt négy vezetőcserére került sor a Malév GH jármű-karbantartásnál. Az egyik osztályvezető, Békési Miklós, egyenesen a Tisza-Mobil cégcsoporttól érkezett a Jármű Osztály élére. Miután a kapcsolatra fény derült, Békési pár nap után távozott beosztásából. Kérdés, milyen információkat vitt magával? Mennyire körültekintő az a menedzsment, amelyik néhány napra szerződtet vezetőt a konkurenciától? A Tisza-Mobil mindenesetre ezután is pozícióban maradt a Malév GH-nál.

Az embereit a Malév GH alkalmazottak bérével közel megegyező összegért foglalkoztató beszállító más területeken, így a fedélzeti személyzet szállítását jelentő „crew-car” szolgáltatások terén is jelen volt a 2009. decemberi sztrájkig. A menedzsment szerint erre azért volt szükség, mert házon belül senki sem vállalta a feladatot. Csakhogy, ezt hallva rögtön tucatnyi Malév GH-alkalmazott jelentkezett a viszonylag jól fizető munkára – önként.

A Tisza-Mobil neve a két évvel ezelőtti sztrájk kapcsán is szerepelt a hírekben. Akkor ez a cég, és az ő alvállalkozói biztosítottak sztrájktörőket, amellyel a cégvezetés megpróbálta letörni a munkabeszüntetést. A Munkaügyi Főfelügyelőség időközben megállapította, hogy a sztrájktörők egy részét feketén alkalmazták a sztrájk idején.

A LESZ felszólítja a Malév GH vezérigazgatóját, hogy vonja vissza döntését, minden eszközzel a saját dolgozóinak munkahelyeit védje, és ne egyik kedvenc beszállítójának üzleti érdekeit. A fentiek alapján érdemes elgondolkodni: vajon milyen érdekeket követett és követ Limburger Lóránt? Milyen kapcsolat fűzi a Tisza-Mobilhoz, a cég tulajdonosaihoz?
A dolgozók körében makacsul tartja magát a szóbeszéd, hogy a kifizetett pénz egy része visszajut a vezérigazgatóhoz. Más magyarázat ugyanis nem igazán látszik a fentiekre.

MALÉV létszámleépítés

A mai napon a Malév Zrt 1021 fős (teljes) csoportos létszámcsökkentést jelentett be a munkaügyi központnál, illetve a szociális partnereknek. A létszámleépítésben érintettek a konzultáció befejezése után a döntésről várhatóan 2012. február 27-március 5 után kapják meg az előzetes értesítést.

2012. február 17-én jogtanácsosunk a RMFSz irodában vár minden RMFSz tagot, akinek kérdése van.

Ezen a napon az állásidőn lévő munkatársaink is be tudnak jönni hozzánk.

Létszámleépítés az Aeroplexnél

A mai napon az Aeroplex 230 fős csoportos létszámcsökkentést jelentett be a munkaügyi központnál, illetve a szociális partnereknek. A létszámleépítésben érintettek a várhatóan 2012. március 02-án befejezödő konzultációk után kapják meg az előzetes értesítést.

2012. február 17-én jogtanácsosunk a RMFSz irodában vár minden RMFSz tagot, akinek kérdése van.

Kérnénk mindenkit aki úgy érzi, hogy érintett az ügyben, és valamilyen méltánylandó szociális, családi, vagy egyéb okból az általánosnál súlyosabb problémát okozna neki a munka nélkül maradás, legkésöbb a február 17-i napon hozza a tudomásunkra, hogy a konzultácíó folyamán tudjunk róla beszélni.

Ezen a napon az állásidőn lévő munkatársaink is be tudnak jönni hozzánk.

Szociális válsággal fenyeget a Malév csődje

bud.hu: "a Budapest Airport hamar átlépett a Malév utáni korszakba" (??)

Tízezernyi család megélhetése került veszélybe a tél közepén

A Magyar Polgári Légiközlekedési Szövetség közleménye
Budapest, 2012. február 3.

Nem csak az utasok, a Malév és a többi repülőtéri cég munkavállalói sem tudják, mi lesz a sorsuk. Szociális válság fenyeget, egy kisvárosnyi ember veszítheti el a megélhetését a tél közepén. Az államnak kell közbelépnie, hogy ez ne történjen meg, és hogy a tervezett új légitársaság is zökkenőmentesen tudjon majd elindulni.

A MAPLÉSZ aggodalommal figyeli a Malév vezetőségének legújabb lépéseit. A ma reggeli pánikszerű leállás, és az azt követő kapkodás sajnos a legrosszabbat sejteti: a vezetőségnek nem volt, nincs terve a helyzet kezelésére. Csakhogy olyan szociális válság fenyeget, amely azonnali, határozott intézkedéseket követel.

A Malév összesen 2600 főnek ad munkát. A repülőtéren dolgozó szakember-gárda sorsáról egyelőre nincs hivatalos információ, értesülések szerint a jövő héten jelentik be a csoportos létszámleépítéseket. Azonban, jóval több, mint 2600 család megélhetése került hirtelen veszélybe. A Malév adta a budapesti repülőtér forgalmának 40 százalékát. A repülőtéren mintegy harmincezer ember dolgozik – nem beszélve beszállítókról és alvállalkozókról. A mostani helyzet még akkor is egy kisvárosnyi ember megélhetését veszélyezteti, ha nem kerül sor a legrosszabbra, az 1-es terminál bezárására. Egyes cégeknél a szakszervezetek értesülései szerint már hetekkel korábban felkészültek a kényszerszabadságolásokra, és komoly elbocsátási hullám is következhet.

A fenyegető szociális krízis megoldására az elmúlt időszak és a mai nap tanulságai alapján a Malév vezetősége nem látszik alkalmasnak. Elégtelen az utasok tájékoztatása. Sokan panaszkodnak a telefonvonalak elérhetetlenségére. Eközben a Malév honlapján órákon át csak egy lakonikus, magyar nyelvű közlemény várja az érdeklődőket – ez nem tartalmazott semmilyen fogódzót a külföldi utasok számára, és hallgat a Malév-jegyeket korábban lefoglaló utasok jogairól. Jelen pillanatban is akadozik az információáramlás.

Fontos információ, hogy a Malév a légitársaságok nemzetközi szervezetének (IATA) tagjaként biztosítással rendelkezik, azaz a hoppon maradt utasokat más légitársaságok ingyen elszállítják a célállomásaikra. A korábbi Malév-vezető, Váradi József cége, a Malév ellen uniós vizsgálatot kezdeményező WizzAir ajánlata, miszerint „kedvezményes áron” hajlandó szállítani a Malév pórul járt utasait, emiatt a MAPLÉSZ szerint legalábbis aggályos: a nemzetközi szervezetnél vezetett biztosítás ugyanis fedezi a WizzAir minden felmerülő költségét.

A csődbe jutott Malév anyagi lehetőségei is korlátozottak immár. Eljött az idő, amikor a tulajdonos Magyar Állam képviselőinek kell megnyugtató megoldást találni. Nem csak a fenyegető szociális krízis diktálja ezt: a repülőtéri szakembergárda egyben tartása elengedhetetlen volna egy új, tiszta lappal induló magyarországi központú légitársaság beindításához is.

* * *

A MAPLÉSZ (Magyar Polgári Légiszállítási Szövetség) célja a magyar polgári repülésben működő szakszervezetek összefogása a hatékonyabb érdekvédelem érdekében. Tagszervezeteink képviselik a repülésben dolgozó gazdasági szakembereket, a légi utaskísérőket, a pilótákat, a földi kiszolgálókat és a műszakot.

További tájékoztatásért a MAPLÉSZ ügyvivőihez fordulhat:

Kiss Kálmán (HUNALPA) – 20/344-2840
Hortobágyi Ferenc (RMFSZ) – 20/537-7771
Csorba Attila (LESZ) – 20/973-6290